2017. november 12., vasárnap

Szögletes Üveggolyó - Nemnormális mindenzene

A mai prédánk zenéje lehet, hogy sokak számára ismerős lesz. Noha megmaradtak az underground dohos sötétében, néhány dal aranyköpés szerűen terjedt el az interneten, még ha a hallgatóság sokszor azt sem tudja kinek a szerzeményeit élvezi éppen. (pl.: Ez egy fa)

A Szögletes Üveggolyó név néhány középiskolás fiatal agyszüleménye, melyhez később már valódi zenekar társult. Az együttest konkrét zenei kategóriába besorolni nem lehet, dalaik bele-bele kóstolnak egy egy műfajba, így született már black metal, dark, sámánzene, de még rap számuk is. Minden szerzeményük roppant módon pszichedelikus, vegyük csak a "Libafosba Málló Fonott Libaszőr", a "Szakállas Négerek Puncija" vagy az "Univerzummal Töltött Palacsinta" című tételeket, melyek sámáni misztikummal boncolgatják a szféra ködös rétegeit, a szellemvilágból kicsalogatva néhány eltévelyedett kósza lelket.


"Örülünk, ha megoszthatjuk minél több lénnyel azt az őrületet, ami valójában a legmélyebb normálisság megnyilvánulása, mert nem zárjuk kordába az energiánkat azzal, hogy felnőtté válnánk. Ha ha ha basszák meg a felnőttek, mi örök gyerekek maradunk azzal az energiával, mellyel a gyermek figyeli a körülötte lévő világot, mindig új dologként megélve azt. De emellett ott lapul a bölcsesség és sok édes keserű tapasztalat. Őrültek vagyunk, de mi vagyunk a normálisak."

A Szögiüvi koncertet sajnos nem adott majd 10 éves fennállása alatt, a rádióban sem hallhattuk kozmikus muzsikájukat, azonban világra hozott nem kevesebb mint 26 remek albumot.  

2017. november 9., csütörtök

Zárlatos Inkubátor - A kendöégetö gengszterek

El kell hogy mondjam a mai recenzió a vártnál egy kicsit nehezebben született meg, ugyan is az elkövetők olyan jellemtelen szart produkáltak úrias szaglószervem alá, amiről bármiféle vélemény alkotása igen-igen nehéz. A körülményessége pediglen nem másban rejlik, minthogy említettem teljesen jellemtelen szerzemények ezek. Humorosnak sem mondható, viszont elég szar ahhoz, hogy pár sort áldozzak reá.

2005 környékén pár tizen-néhány éves nebuló jó ötletnek tartotta zenekart alapítani és mivel hangszereknek híján voltak, számítógépen gyártott instrumentálokat használva alapként belevágtak zenei karrierjük felépítésébe. Az együttes a Zárlatos Inkubátor (Zinkub) nevet kapta.
Szövegeik jóval átlag fölöttinek mondhatók, szinte epikai magasztokba emeli zenei műveiket. Dalaik egy egy elbeszélő költemény, mindegyik saját történettel bír. Noha számos track-et legyártott a zenekar, sajnos kiadvány nem látott napvilágot, pedig egy jó konceptalbumot megérdemelt volna a történet. 


Rövid pályafutásuk alatt a legnagyobb sikereket egyetlen "De akkor" névre keresztelt videoklipük hozta. Az igényes, maximum 3 megapixeles felvételeket a nívós színészi játék teszi teljessé, ámbátor meg kell jegyeznem, néhol igen brutális látvány tárul a nézők szeme elé: kendőáldozás, rongy keresztrefeszítés (nem tudom mi bajuk volt a textíliákkal). 
Végszóként had süssek el egy frenetikus viccet: - Mi az? Üvegbúra alatt egy széndarab?- Zárlatos inkubátor...      "Tudumm Csssss" Köszönöm a tapsot.

2017. november 8., szerda

Megkocsonyásodott Májdarabka - Egy falatnyi véragresszív parasztgrájnd

A mai nap ismét egy hazai shitgrind gyöngyszemet mutatok be nektek. Bocsássátok meg nekem, de a grindcore vonal egyszerűen kimeríthetetlen és én képtelen vagyok betelni vele. A soron következő projekt pedig már szinte teljesen feledésbe merült és ha a cikkem egy kicsit is segít abban hogy az emberek tudatába égjen ez szenny, akkor én már nyugodtan hajtom álomra a fejem. 

A kétezres évek közepét a magyar poén-grind aranykorának is tekinthetjük, hisz minden fán termett egy Anal Cunt-ot majmoló hangszergyilkos együttes. Igaz manapság is akad jó néhány, (ezekből párat már meg is osztottam veletek blogon) de ezek csak erőltetett, harmatgyenge próbálkozások. A Radikális Amputáció, Erjedt Szarszag, Fostartály és társaik még tudták miként lehet szórakoztatni a nagyérdeműt. Persze, szarnak szarok voltak ezek is mind, de legalább őszintén botránkoztak meg rajta az emberek. 



Egyik személyes kedvencem a sok borzadály közül a Megkocsonyásodott Májdarabka nevű formáció. 2005-ben robbantak be a köztudatba és egészen 2008-ig nyúzták a húrokat, ami idő alatt legalább 12 ember megismerte művészetüket. Na ők kimaxolták a kreténséget számcímek terén rendesen. Csak úgy a teljesség igénye nélkül: "Szent Paranormális Szadista Kecske", "Tarhonya, A Pszichopata Lapp Erdeicsótány Önfeledt Ámokfutása", vagy a nálam best of (jól figyelj!) "Igazából Mindenki Szereti Az Anal Cuntot, Csak Én Nem Tudok Olyan Faszán Sikoltozni".  
Kiadó híján a csapat vállalta a terjesztéssel járó erőfeszítéseket ami abban kimerült, hogy felhívták a kedves rajongók figyelmét, hogy ha valakinek kell valamelyik lemez, há' ne legyen rest, keressen rá a Strong DC-n! Úgy néz ki ez sikeres módszernek bizonyult, hisz anno nekem is ily módon sikerült beszereznem az albumokat röpke fél év alatt! (Hát nem könnyítettétek meg az emberek dolgát basszátok meg!)